6.1 A teszt
A telepítés elõtti fontos lépés, hogy többféle konfiguráción és operációs rendszeren próbáljuk ki munkánk „mûködõképességét". A szakdolgozat elektronikus produktumát, a Fellner Jakab Szakközépiskola és Szakiskola bemutatkozó oldalait az alábbi gépeken teszteltem.

A gép, amelyen készült:
· Pentium 166MX ,32 Mb RAM, 15"-os monitor, WIN95, 800*600/16bit
Tesztelve:
· Processzorok: Pentium 166, P100, 5X86, 486 DX4 100 Mhz
· Monitorok: 15"-os és 14"-os színes
· Modemek: 14400 bps és 33600 bps
· Operációs rendszerek: WIN95 és WIN 3.11
· Megjelenítés: 800*600 és 1024*768, 8 illetve 16 bites színmélységgel
· Böngészõk: MS Internet Explorer 3.01 32/16 bit, Netscape Navigator Gold  32/16 bit és Netscape Communicator 4.03
Tapasztalatok:
A legkedvezõbb eredményt természetesen a gyors pentium gépek mutatták, de elfogadható teljesítmény és letöltés jellemezte a 486-os gépeket is. Igyekeztem olyan grafikákat alkalmazni az oldalakon, amelyek a ma már viszonylag ritka 14400-as modemmel is elfogadható sebességgel töltõdnek le. A megjelenítésre jellemzõ volt, hogy minden felbontásban és színmélységben helyesen jelentek meg a lapok. Eltérés csak a monitorok típusa és mérete miatt tapasztaltam, ami természetes jelenség. Legkedvezõbb eredményt a 15"-os Siemens monitor esetében kaptam, 1024x768-as felbontásnál, 16 bites színmélységben.

6.2 Didaktikai alkalmazás
A WEB publikáció oktatással kapcsolatos jelentõségét elsõsorban abban látom, hogy készülhet minden iskolában egy olyan - tanárok által gyûjtött linkeket tartalmazó - oldal, amely segítheti a céltudatosabb keresgélést a WEB világában. A linkgyûjtemény készülhet tanáronként vagy munkaközösségenként, de kisebb iskolákban egy oldalra is csoportosítható. A diákok elõtt legyen példa, hogy szaktanáruk mit tart fontosnak a kusza WEB-es világban. Alkalmanként saját gyûjteményünket ajánlva adhatunk feladatokat adatok felkutatására. Lázas érdeklõdésre számíthatunk, ha a munkához kedvet érzõ diákoknak azt a feladatot adjuk, hogy maguk gyûjtsenek hasznos anyagokat, vagy egy-egy tanulmányukat, írásukat publikálják. Ugyancsak rendkívül lényeges, olyan anyagok elhelyezése, amelyeket felvételizni készülõ diákok, más iskolák tanára, tanulói is letölthetnek. Jó, ha az iskolák „látják" a publikált anyagokat, ezzel útmutatást adva egymásnak vagy ötletekkel segítve ezt a lassan kialakuló kommunikációs csatornát.

6.3 Internetes szokások az iskolában
A Sulinet program indulása újfajta tanulási, ismeretszerzési és kommunikáció lehetõséget kínál a diákok és tanáraik számára. Az elsõ információ az iskolák „internetesítésével" kapcsolatban némi aggodalmat keltett a tanárok szûkebb körében. Az MKM, - véleményem szerint nem túl szerencsés - kísérlete, hogy egy budapesti gimnáziumban internetes, számítógépes tanórákat nézhettek meg a kollégák, sokakat kissé elriasztott. Néhányan iszonyúnak nevezték a látottakat. Zûrzavar, komolytalanság, jellemezték a meggondolatlanul „számítógépesített" történelem órát. Az elsõ kísérletek után azonban az internet, a WEB és önmagában a számítógép használata kezd a helyére kerülni. Több tanár kollégám érdeklõdik a hálózat és a számítástechnika adta lehetõségek iránt. Délutánonként egyre többen szánnak idõt arra, hogy a „Sulinet teremben" töltsenek el néhány órát, barátkozva az új médium adta lehetõséggel. Különlegességek után kutatnak, amelyet felhasználva az órán színesíthetik elõadásukat. Egyelõre még gyakran fordulnak a tapasztaltabb kollégákhoz kérdésekkel, de véleményem szerint hónapok kérdése, hogy felismerjék és valóban alkalmazni tudják az internet adta lehetõségeket.
A diákok kitörõ örömmel fogadták a gépek megérkezését. Sok, számukra érdekes helyet kerestek fel. Többnyire jellegtelen ide-oda csapongó böngészgetés, „Ki tudja hol járok?", kérdések. Úgy gondolom hiba lenne korlátozni a felkereshetõ oldalak körét, de iránymutató tanári segítség nélkül sem lehet hagyni a diákokat. Akad közöttük olyan, aki a web szerkesztés felõl érdeklõdik, s elkezdte fabrikálni saját oldalait. Célirányos „képlopó" munkába kezdtek, hogy színesebbé varázsolják a „nagyvilág" elõtti megjelenésüket.
A tanfórum tanári levelezõ listán szerepelt a kérdés, hogy miként kellene megoldani a délutános internetezést. Hagyjuk-e a diákokat egyedül? Külön terem, vagy szétszórva a gépek? Ki felügyel? Tiltsuk-e a rasszista vagy pornográf oldalakat? Megoldandó kérdések. Ha a tanárok körében elfogadott médiaként szerepel majd az internet, ha rutinmunka lesz a web oldalas publikáció, ha túljutunk az elsõ rácsodálkozáson, akkor a fenti kérdések sem a diákok, sem a tanárok körében nem lesznek megoldhatatlanul nehezek.
Ezért is olyan fontos az MKM ez irányú útmutatása, a tanárok továbbképzésével kapcsolatosan.