2.1 Az internet és a WEB „õskora".
1968-ban figyelemre méltó tanulmány jelent meg
két számítógép-fejlesztõ kutató
tollából. Már az írás címe –
A számítógép mint kommunikációs
eszköz – jelezte, hogy a szerzõk másképpen tekintenek
a számítógépre, mint az akkor szokásos
volt. A tanulmányban arról értekeznek, hogyan lehetne
a számítógépeket egymással összekapcsolva
on-line kapcsolatok teremtésére, információk,
gondolatok cseréjére, emberek közötti kommunikációra,
kapcsolatteremtésre felhasználni. Az élénk
képzeletû tudósok írásának nyitó
mondata így szól: "Néhány év múlva
az emberek jóval hatékonyabban fognak számítógép
közremûködésével kommunikálni, mint
szemtõl szembe." A tanulmány vége felé pedig
megkockáztatják a következõ állítást:
"A jövõ on-line interaktív közösségei
... nem földrajzi hely, hanem hasonló érdeklõdés
alapján fognak szervezõdni." Az ARPA a kutatások támogatására,
illetve koordinálására 1962-ben létrehozta
az Information Processing Techniques Office-t (IPTO). A tanulmány
szerzõi J. C. R. Licklider13 és Robert Taylor ennek az irodának
voltak a vezetõi.
Amikor Lickliderék tanulmánya megjelent, a kutatások
már javában folytak, és 1969-ben létrehozták
az elsõ kísérleti hálózatot, amely négy
egyetemet, illetve kutatóközpontot kapcsolt össze (ARPANET).
Ez volt a mai Internet õse. A munka ekkor persze még nem
fejezõdött be, hiszen rengeteg technikai problémát
kellett megoldani ahhoz, hogy a rendszer a megkövetelt biztonsággal
mûködjön. Az elkövetkezõ évek során
alapvetõ megoldások születtek, többek között
az egyik géprõl a másikra történõ
bejelentkezést (remote login), az adatállományok átvitelét
(file transfer) és az üzenetek elektronikus úton történõ
továbbítását (e-mail) illetõen. 1989-ben
Tim Berners-Lee és Robert Cailliau, a genfi CERN kutatói
javaslatot tettek egy hypertext rendszer létrehozására,
amely a különbözõ szervereken "szétszórt"
információkat egységes grafikai felületen képes
kezelni. Eredeti céljuk az volt, hogy a több adatbázisban
szétszórtan található szakmai információkat
speciális szoftverek segítségével könnyen
elérhetõvé tegyék a CERN részecskefizikusai
számára. Az általuk létrehozott rendszerbõl
alakult ki a mai World Wide Web (WWW), ez az Internet alapú globális
hipermédia rendszer.
2.2 Új típusú társadalom, új típusú
tanulástechnikák
A korszak kihívásai az oktatás területén
is változásokat eredményeznek. Az ember környezetének
megismerése ma már nem történhet csak a hagyományos
és klasszikus értelemben vett iskolai tanórák
segítségével, nemzedék átöröklõ
„kézmûves" módszerekkel. A szükséges és
elégséges tudásanyag mennyiségi és minõségi
elvárásai miatt már évtizedek óta foglalkoztatja
a pedagógia tudományával foglalkozó szakembereket
a tanítás-tanulás folyamatának „mesterségesen"
gyorsított, egyénhez igazodó, autodidaktívvá
tehetõ módja. A feladat megoldásához napjainkban
már számos technikai eszköz áll rendelkezésre.
Olyan oktatástechnológiai fejlõdés ment végbe,
mely egyre több érzékszervünk „bekapcsolását"
tette lehetõvé a tanulás során. A hangsúly
pedig áttevõdik az információk kezelésével,
feldolgozásával kapcsolatos képességek növelésére.
Fontossá válik a külsõ forrásokból
nyert ismeretek integrációja, a tanulási környezet
motiváló hatása. A hatalmas információ
áradat, mely a mindennapok és nem csak az oktatási
folyamat jellemzõje, szelektivitást kíván meg
a befogadótól. A tanár szerepe, mint elsõdleges
információt közlõ „média" változik.
Irányítania, a tanulási folyamatot szerveznie kell
elsõsorban.
2.3A WEB, mint új típusú média
1969-tõl, az ARPANET megszületésétõl
húsz esztendõre volt szükség, hogy létrejöhessen
egy eddig még nem látott, hatalmas információt
„tároló", új típusú média a WEB.
A WEB, mely határokat semlegesítõ módon szervezi
egységbe a világ tudományos, kulturális tudásának
nagy részét. Az információt érdeklõdési
körünknek, aktuális feladatainknak megfelelõen
érhetjük el, függetlenül attól, hogy éppen
a világ mely részén tartózkodunk. Óriási
jelentõsége abban rejlik talán leginkább, hogy
nem kell vaskos köteteket átböngésznünk, kilométereket
utaznunk azért, hogy a megfelelõ ismeret elérhetõ
legyen. Gyorsasága pedig minden hagyományos keresési
technikát felülmúlva ad még több szabadságot,
még több idõt új ismeretek megszerzése.
A hypertext adta lehetõség pedig könnyedén vezet
végig egy--egy téma legmélyére is. Számos
és meg nem említett elõnye mellett azonban problémákat
is felvet a WEB létezése. Vitáznak a tárolt
információk áttekinthetetlenségérõl,
a kezelhetõség megõrzésérõl,
a törvényi és erkölcsi normák betarthatóságáról
és még számos, a WEB-en jelen lévõ megoldásra
váró feladatról.
2.4 Tanári, iskolai feladatok, miért a WEB ?
Mivel az Internet és vele együtt a WEB is mindenki, tehát
a tanulók számára is könnyedén elérhetõ,
ezzel összefüggésben megnõ a pedagógusok
feladata. Mint új médiát meg kell tehát ismernie
minden tanárnak, tanítónak, hogy helyes döntésekre
tegye alkalmassá tanítványait. Mint egy hatalmas könyvre
vagy tananyagra, úgy tekinthetünk a WEB-re, s számíthatunk
arra, hogy tanítványaink elõbb vagy utóbb kérdésekkel
állnak elénk. Útmutatást kell adnunk.
A Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium Sulinet programja nemcsak az iskolák computerizációját
tûzte ki célul, hanem hangsúlyt fektetett a fentiekben
felvázoltakra is. Nem állíthatjuk, hogy a jövõben
a tanárok majd az Interneten adják meg a házi feladatokat
tanulóik számára, de azt biztosan, hogy megnõ
a tanári útmutatás jelentõsége az új
típusú médiák vonatkozásában.
Lényeges lesz, hogy a tanárok iskolai WEB oldalakon is adjanak
segítséget tanítványaik számára,
hiszen az térben és idõben bármikor elérhetõ.
Fodor Zsolt és Rozgonyi-Borus Ferenc a szegedi JATE Gyakorló
Gimnázium számítástechnika tanárai is
ennek a fontosságát emelik ki a Computer Panoráma
1998.januári számában megjelent írásukban.
A szakdolgozat témaválasztásában tehát
döntõ érv volt a WEB, mint új típusú
média megismerése, az iskolai oldalak elkészítésének
fontossága.
2.5 Célkitûzés, az oldalak megvalósítása
Mint ahogyan azt az elõzõekben hangsúlyoztam,
a WEB megjelenése, valamint a Sulinet program indítása
körvonalaz egy feladatot, amelynek megvalósítása
a pedagógusokon múlik. Nevezetesen azt, hogy a tanárok
fel kell készüljenek az új információforrások
használatára. Ha azt szeretnénk, hogy diákjaink
a WEB-en található anyagok közül az értékeset
találják meg, szükséges és szinte kötelezõ
azon iskolai oldalak elkészítése, amelyek segítséget
adhatnak ebben. Természetesen nem arról van szó, hogy
az Internet használata a diákok részérõl
csak a tanár által megadott vagy javasolt helyekre korlátozódjék.
Példaértékû lehet azonban, ha a WEB útvesztõjében
a tanár által felkutatott anyag áll rendelkezésre.
Ha bizonyos feladatokat, teszteket, felvételi anyagot helyezünk
el, más iskolák munkáját is segíthetjük.
Ez a publikációt nem helyettesítheti, csupán
hasznosan kiegészítheti a hagyományos információt
közlõ médiákat. Jelentõségét
hiba lenne misztifikálni, ugyanakkor legalább akkora hiba
lenne nem számolni az új típusú média
adta lehetõséggel.
A szakdolgozat célja, hogy
· felhívja a figyelmet a WEB szerepére, a tanulási
folyamatban
· bemutassa az iskolai oldalak készítésének
fontosabb lépéseit
· kiemelje a tanári vagy munkaközösségi
oldalak készítésének fontosságát
· beszámoljon internetes szokásokról, tapasztalatokról
· ismertesse a tesztelés, telepítés lépéseit,
buktatóit